Ady Endre

Innen: Szabadkőműves Wiki

[Blog]       [Hírek, események]       [Programok]       [Könyvek]       [Cikkek]       [Aukciók]       [Páholyok]       [Wiki]       [Képgaléria]       [Naptárak]       [Bibliográfia]       [Napjaink páholyai]       [Látogatói statisztikák]       [Letölthető anyagok]       [Deklaráció]       [Kapcsolatok]       [Keresések]


α


Ady Endre
Életrajzi adatai
Születési neve
Születése helye Érmindszent
Születése ideje 1877. november 22.
Foglalkozása Költő, író, újságíró.
Értékelése A magyar költészet megújítója, a huszadik század egyik legjelentősebb magyar költője, hazafi és forradalmár.
Halála helye Budapest
Halála ideje 1919. január 27.



Szabadkőműves tevékenysége[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Ady Endre már nagyváradi újságíróskodása (1900–1903) alatt megismerte a szabadkőműves eszméket, ott működött ugyanis a László Király Páholy, tagjai közül többen személyes ismerősei voltak. Nagyra becsülte például dr. Várady Zsigmond ügyvédet, aki főmestere volt a László Király Páholynak. Várady is nagy híve volt Adynak. Ady a Szabadságban és a Nagyváradi Naplóban megjelent írásaiban néha foglalkozott a szabadkőművességgel. Ebben az időben a Nagyváradi Napló szerkesztősége, szinte kizárólag szabadkőművesekből állt, s a később induló Haladás gárdájában is a szabadkőművesek domináltak. Az új páholyház felavatása kapcsán a Nagyváradi Napló 1902. február 2-i számában A hétről című tárcájában üdvözölte a László király páholy újonnan elkészült páholyházát. A szabadkőművességgel kapcsolatos legjelentősebb cikkét, az ARS LIBERORUM MURATORUM-ot, amelyet Ady a „Jövendő”-ben (Bródy Sándor hetilapja) történő közlés céljából küldött Bródynak, nem jelentették meg.

Budapesti évei alatt Ady kapcsolata a szabadkőművesek radikális csoportjaival tovább erősödött. A Budapesti Naplónál, Vészi József és Kabos Endre szabadkőműves újságírókkal állt közeli kapcsolatban és meleg barátságot kötött Jászi Oszkárral, a Martinovics páholy alapító tagjával és egy ideig főmesterével. Ady a szabadkőműves Világ c. lap indulásától kezdve publikált verseket és cikkeket benne - kilencvennyolc verset és körülbelül hetven cikket.

Jászi biztatására 1912. március 15-én írta meg felvételi kérelmét a Martinovics páholyba, amelyről április 19.-én szavazott a „Martinovics” páholy tagsága. A szokások szerint három kutató ajánlása kellett ahhoz, hogy a kereső felvételt nyerjen. Az egyhangú, meleg ajánlások alapján Adyt felvették a páholyba, és 1912. május 3-án inassá avatták. A Kelet, a Magyarországi Symbolikus Nagypáholy közlönye lelkes cikkel üdvözölte Ady Endre felvételét.

A páholy tekintélyét emelte Ady tagsága, ezért rövid idő alatt léptették legény, majd mesterfokba. A páholymunkákon azonban csak igen ritkán vett részt, hét éves tagsága alatt mindössze négy alkalommal - azaz felvételén és díjemelésein kívül csak egyszer (1913. november 7.-én). Szabadkőműves társai mindvégig harcostársuknak tekintették, halálakor szép nekrológban búcsúztatták a Kelet című szabadkőműves folyóirat hasábjain.


Üdvözlő szöveg a Keletből

„Ady Endre felvétele. Értékes láncszemet iktatott be a testvéri láncba a „Martinovics” páholy Ady Endre személyében. Az avatás előtt Baracs Károly főmester testvér magasan szárnyaló avatóbeszédében ecsetelte Ady Endre érdemeit, aki lankadatlanul, gánccsal, félreértéssel nem törődve, folytatja küzdelmeit az Új Magyarországért. Dr. Barta szónok t. költői gondolatokban gazdag beszédben, melyben Ady verseiből citált, üdvözölte az új testvért. A láncban Jászi Oszkár t. gyönyörű költeményét olvasta fel. A jövő felvilágosodott, egészséges tartalmát rajzolta le mesteri szavakkal és hirdette, hogy ennek a szép jövőnek mielőbb el kell érkeznie, ha testvéri láncunk ilyen fáradhatatlan, elszánt harcosokkal gyarapodik. Azután dr. Nagy Dezső, a „Nemzeti” páholy főmestere üdvözölte páholya nevében a „Martinovics” páholyt. A vakoláson Ady megköszönte a testvérek szíves fogadtatását: „Hazajöttem a családomhoz – úgymond többek között – és ígérem, hogy hű testvéretek leszek.” A felavató este, melyen a testvéri páholyok tagjai igen nagy számban jelentek meg, felejthetetlen szép ünnepe volt a magyar szabadkőművességnek.” (ki.)"

Forrás:„Kelet”, a Magyarországi Symbolikus Nagypáholy közlönye, 1912. 185. l.

Ady nekrológja a Keletben

"„Nagy nemzeti gyászban, országot sorvasztó szomorúság közt futott le a magyar égről a legfényesebb csillag: Ady Endre meghalt. És abban az országban, amelyikben csaknem minden családnak van siratnivalója, szomorú halottja, abban az országban, ahol durva és erőszakos megszálló csapatok elől csoportokban fut a nép, és otthon nélkül bolyong ezer és ezer ember, abban az országban, ahol semmi sem biztos, ahol minden rosszat és ijesztőt hozhat a holnap, abban az országban, amelyik még arról sem bizonyos, hogy ország lesz-e holnap, és megmarad-e belőle valami, még akadt könny, hogy Ady Endrét elsirassa. Amíg élt, szárnyaló járású költő volt, nem kereste a tömegek kedvét és nem törődött vele, hogy az, amit ír, megfelel-e a megszokott ízlésnek és az iskolákban tanult fogalmaknak. És mégis százezrek tolongtak a koporsója körül, amikor temették, egy pillanatra megállt Budapest vérkeringése és Budapesttel együtt gyászolt az egész ország, ebben az országban még azok is, akik a költőt nem is ismerték, vagy alig értették.Miért?Azért, mert mindenki megérezte, hogy Ady Endre próféta volt, ennek a most vajúdó, vér, könny között nehezen születő új Magyarországnak a költője. Évtizeddel járt nemzete előtt és jelezte azt az utat, mely minden szolgák fölszabadulásához, régi magyar átkok megszűnéséhez vezetett. Mózes tragikuma ismétlődött meg itt: az ígéretföld küszöbén halt meg a költő, aki egy népet idáig vezetett…Dacos bánat, bús elszánt magyarság, kuruc sírva vigadás, vakmerő akarások költője volt Ady Endre. A forradalmat írta, a forradalmat hívta, a forradalmat csinálta már akkor is, amikor béke és aludttejbe fulladó rezignált megnyugvás volt ebben az országban minden. Érzékeny szeizmográf, aki már akkor érezte a világfölfordulást, amikor Nyárspolgárországban néhány ezer ember idilli nyugalommal nézte, hogyan dolgozik és verejtékezik érte millió másik ember. És amikor az a sok millió ember nem is álmodta, hogy másképen is lehet, és az a néhány ezer kiváltságos azt képzelte, hogy ez mindig így lesz, mindig így marad.Az csak természetes, hogy ez a nyugtalan, forradalmi lélek, ez a minden szenvedőkkel együtt érző, minden nyomorulttal együtt szenvedő érzékeny szív hozzánk tartozott. Büszkék voltunk arra, hogy Ady Endrét testvéreink közé számíthattuk. Ady Endre soha sem tartozott a névleges testvérek közé. Azért jött közénk, mert a szíve ide hozta, mert az egész gondolkozása, az egész életfölfogása a szabadkőművesség magasztos eszméivel egy szálban gyökerezett. Addig, amíg a fővárosban volt, addig, míg egészséges volt, páholya munkáit szívesen látogatta. De ha nem is volt itt, ha elválasztotta tőlünk a távolság vagy a betegség, az a munka, amelyet a profán életben kifejtett, igazi, tiszta szabadkőműves munka volt. Minden magvetők között, akik az új Magyarország magvát szórták, ő volt a legelső, a legnagyobb hatású munkás.…Azt az ürességet, amely utána maradt, mi, akik testvérei voltunk, kétszeresen érezzük. A nagy költőben egy jó testvért is elvesztettünk…” "

Forrás="„Kelet”, a Magyarországi Symbolikus Nagypáholy közlönye, XXIV. évf., 1919., 2. sz., 21–22. o.

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Szabadkőművességgel kapcsolatos művei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • A hétről, Nagyváradi Napló 1902. február 2. online
  • SZÖVETKEZÉS A VILÁGOSSÁG NEVÉBEN, Nagyváradi Napló 1902. szeptember 13. online
  • PROHÁSZKA ÉS VIDÉKE, Nagyváradi Napló 1903. január 23. online
  • JEGYZETEK NÉHÁNY SZENZÁCIÓHOZ, Nagyváradi Napló 1903. június 14. online
  • A SZABADKŐMŰVESSÉG REJTELMEIBŐL, Nagyváradi Napló 1903. július 14. online
  • ARS LIBERORUM MURATORUM, [1903. október. 1-7.] online

Ady Endre szabadkőműves tárgyai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Ady jelentkezése - első oldal, Forrás: Magyar Országos Levéltár

    Ady jelentkezése - első oldal, Forrás: Magyar Országos Levéltár

  • Ady jelentkezése - második oldal, Forrás: Magyar Országos Levéltár

    Ady jelentkezése - második oldal, Forrás: Magyar Országos Levéltár

  • Ady szabadkőműves táskája, Forrás: Petőfi Irodalmi Múzeum

    Ady szabadkőműves táskája, Forrás: Petőfi Irodalmi Múzeum


Szabadkőműves pályafutása
Jelentkezés ideje 1912. március 15.
Jelentkezés páholya Martinovics
Kezes Herzog Ede
Kutatók Jászi Oszkár; Rónai Zoltán; Fried Ödön
Felvétel ideje 1912. május 03.
Felvétel páholya Martinovics
Legényavatás ideje 1913. december 05.
Legényavatás páholya Martinovics
Mesteravatás ideje 1914. február 14.
Mesteravatás páholya Martinovics
Többi páholya
Fedezése ideje
Jelentősége Ady barátja, Jászi Oszkár bíztatására jelentkezett a Martinovics páholyba, ahol örömmel fogadták.


Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Berényi Zsuzsanna: A szabadkőműves Ady Endre, Eredeti dokumentum közlésével, Kelet. 37. 1993. 1. 9-10.
  • Veres András: Ady Endre és a szabadkőművesség, in: Szabadkőműves gondolatok, Belvárosi (3. jav. és bőv. kiadásban), 1998, Budapest.

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Ω

A lap eredeti címe: „https://szk.miraheze.org/wiki/Ady_Endre?oldid=7834”